szószedet

gépezés: számítógép előt ülve, pontosan nem tisztázott tevékenységgel - játék, böngészés, csetelés stb -  időt tölt

 

Fiacskám, menjél fürdeni, ma már eleget gépeztél!

Egész hétvégén gépeztem, toltam a wowot (ami ugyi egy MMORPG:)

börtönszlengben ~: zárka, cella

HÉDER (héber) – szó szerint: szoba. Alapfokú iskola, manapság inkább óvoda, ahol kiskorú fiúgyerekeket (3 éves kortól) írni-olvasni tanítanak.

 héderezikezik: pihen, alszik, (hosszab) időt semmittevéssel tölt

 ~: mikroszkóp

Nyelvújításkori lelemény

gór 'hosszú, nagy'

(cső "cső":)

Köszönjük Bugát Pálnak

 ~: baloldali-liberális, az MSzP-SzDSz koalíció hívének gúnyneve Magyarországon a 2000-es évek első évtizedében

rövidült változatok:

balliberális, ballibsi, ballib, ballibbant (vicces áthallással a 'hibbant' szóra)

libsibolsi (liberális-bolsevik, a szocialisták kommunista-bolsevik múltjára utal)

bibsibolsi (a libsibolsi továbbfejlesztése: bibsi 'biboldó' kereszteleten (cigány eredetű), ama toposz erős sűrítése, miszerint az SzDSz úgymond zsidópárt)

A 'cigány' szinonímái a mai magyar nyelvben

 

mű-pc:

roma
nemzetiségi
kisebbségi
etnikum
dzsipszi
dzsipó 

 

helyettesítő:

brazil
svéd
norvég
bantu
római
keoma
indián
dakota
irokéz
feketelábú
sárgalábú
komancs
piréz
 

becézős:

cigó
cipi
roméró
dakesz
kokeró
korvald
kokez
koheró
testvér
prala 
 

bőrszínre utaló:

mokka
bokszos
drapp
csoki
kétszersült
kokszos
bagarol
rézbőrű
mozdonyszőke
füstifecske
bivalyszőke
negro
feketeretek
feketerigó
széntabletta
sültréce
varjú
genetikailag szoláriumozott
 

vicceskedős:

rétinéger ('homoki nigger' alapján)
importindián
importnéger
próbanéger
dzsigoló
kgst-indián (KGST->)
nem idén barnult
piritott magyar
romacseszkij
kolompár
tücsök
csitány
indiai turista
indio-európai
indomagyar (afroamerikai alapján)
gangeszparti
meszkaléró
familiárisan hiperpigmentált
pigmenttúltengéses minoritás 
EPK (erősen pigmentált kisebbség)
bodzások (http://szleng.blog.hu/2009/03/02/bodza_2)

 

 

gúnyolódó:

dögevő
putriszökevény
retek
barbár
buckalakó
loplandi
büdösbőrű
ork
családi vállalkozásban garázdálkodó
halmozottan hátrányos kisállatetnyésztő
becsületes aljanép

 

 

Megtizedelt értelem

Rendőrök beszélik

p.s.: mélykurucok, turbomagyarok, vérliberálisok: ez egy szógyűjtő (nyelvészkedős) blog, nincs dolga a rasszizmussal, egyéb társadalmi problémákkal

 

p.p.s.: http://dudenbuch.blog.hu/2009/02/09/vandorcigany

punnyad

Jelentése kettős. Egyrészt jelenti az étel vagy ital (pl. bor) megromlási folyamatát, de jelenthet még szörnyen unatkozó, vagy másnapos embert is.
(in: Mulvai János szlengje)

 Erről mit sem tudva elemzi viszont Hegedűs Attila a szó vélt kialakulását, elterjedését.

...a punnyadt egy életérzés és attitőd szava. Egy számomra nem kívánatos viszonyulásé.

 

A közkeletű - ám téves - felfogás szerint:  

A bozgor román kifejezés, jelentése: hazátlan. Pejoráló, lealacsonyító és bántó jelző.

 

Ám erről a románok mit sem tudnak:

...a románok a bozgor szó „hazátlan” jelentéséről nem tudnak. Nem is hallottak róla soha. (Kivéve talán egy-két jobban informáltat, akinek mi, magyarok már elmagyaráztuk.) Ők abban a hiszemben vannak, hogy ez a szó azt jelenti: „magyar”, csak egy kicsit csúfolódva, becsmérlően, meg nem is egészen jóindulatúan mondva.
Ha tovább olvassuk a cikket, érdekes dolgokra derül fény:):

De akkor honnan származik mégis a bozgor? Azt hiszem, sokkal egyszerűbb ennek a magyarázata: szóvegyüléssel keletkezhetett, mégpedig úgy, hogy vége a „magyar” jelentésű ungur vége, az eleje meg – hogyan is mondjam ezt most szépen, úgy, hogy senki se higgye, hogy csúnyákat akarok beszélni? – a magyar bozmeg eleje. Nemcsak azért írtam így, mert ez talán jobban tűri a nyomdafestéket, hanem azért is, mert ezt a románok így hallják. Abban pedig, hogy a bozgor kialakulhatott, az is közrejátszhatott, hogy az ungur-nak ikerszói formája is van, az ungur-bungur. Ebből az ungur előtag semleges, az ungur-bungur viszont csak csúfnévi használatban fordul elő. (Gyermekkoromban engem is bosszantottak vele.) Ide már csak egy kis szellemesség és pajkos kedv kellett, a bun- szókezdet boz-ra cserélése a megfelelő magyar szó alapján, s máris megvan az ungur-bozgor, vagy egyenesen külön a bozgor (a második szótagbeli o az első szótagbeli o hatására jelenik meg).

 Nem tudom,  mennyire helytálló, minden esetre érdekes levezetés:)

A teljes cikk (SZILÁGYI N. SÁNDOR: Bozgor) pdf-ben itt olvasható.

 

A cikk végével maximálisan egyetértek:

 

Persze az lenne a legjobb, ha a bozgorozás teljesen kimenne a divatból. Bízzunk hát benne, hogy mire ott fogunk tartani, hogy egyetlen magyar ember sem fogja soha oláhoknak nevezni a románokat, akkorára a román nyelvben is elavult archaizmussá válik a bozgor szó!

 

jó ~-ú gyerek ez a Józsi

vagyis jó a beszélőkéje, jó a kiállása

Suada: a hízelgő rábeszélés és az ékesszólás római istennője 

 ~: délszáv jövevényszó grablje 

forrása: ősszláv grebti 'kapar, ás'

a paraszti gazdálkodás több területén használt, elsősorban a levágott széna és a gabona összegyűjtésére szolgáló munkaeszköz. 1. szénagyűjtő gereblye, az eszköz elsődleges változata, amely főképp a fej és a fogak méretében, formájában és használatának módjában tér el a többi gereblyétől. Ismert grábla elnevezése is.... gereblye

 

 

 ~: remek, pompás

német das ist Klasse 'ez remek!' rövidülése

 

kommentekben is ilyen értelemben használom: jelzem, hogy olvastam, a poszt tetszik, de nincs érdemi hozzáfűznivalóm.

 

Eredetileg Kerekes Tamás író kezdte el használni, én tőle vettem át.

 

Lsd. még: Egyszavas kommentek

Valamint: http://index.hu/kultur/klassz

muzsajbagó

 

a ~ egyik jelentése: a friss, még éretlen, zsenge dohánylevélből készült pipadohány

 

átvitt értelemben: zöldfülű, kezdő

~: érzéki, kéjelgő; dúsan tenyésző, bőven termő ( buja esőerdők)

szerb-horvát buja - gazdag, termékeny




buja gondolatok kísértenek

buja delnők ölelnek

bujálkodik az öreg kujon



a harmadik a hét főbűn között (aka paráznaság)


Ludditák: Hétfő (részlet)


Eszkimó jégbalett és hibátlan marionett
nemcsak a Marietta lehet. Megint elijedt
a gyerek, kire mint alienre meredek, hátha tolhat, ó,
várta, de a páncél nem áthatolható.
Izmos az iszony, bizony,
nincs meg az ösztönökkel épp a köszönőviszony,
ezért iszom, kihűl a két kezem,
amikkel a hetedikben éjjel tenélküled vétkezem.






A bujaság kertje


A bujaság története

~: hímvessző, férfi nemi szerv.

Talán ősi finnugor örökség, Tótfalusi szerint

Talán az egyik leggyakrabban használt szavunk, szerintem (legalábbis szóban:)

 

faszrágó -> faszari: zsugori, fösvény

faszi: pasi, hapsi, krapek

faszfej: ostoba, hülye

fasza: jó

faszol: német fassen 'vételez' katonai szlengből: szerez

 

p.s.: faszolás

A ~ Németh László kreálmánya

A Kisebbségben (1939) című tanulmánya foglalja össze a magyar irodalom karakteréről és fejlődéséről szóló gondolatait. A tanulmányt a német veszedelem érzete hívta életre, a magyarság és a magyar irodalom homályban maradt értékeinek felmutatásával a védekezést kívánta szolgálni. A magyar irodalmat két típusban, a "mélymagyar" és a "hígmagyar" magatartásban ábrázolja, az előbbiben a kárhozó, lemaradó, de igazi nemzeti értéket teremtő alkotók tragikus sorsát látja; az utóbbiban a kevésbé magyar, de érvényesülő, felszínen maradó írót mintázza meg.
Németh László "mélymagyar"-"hígmagyar" ellentétpárja az értékteremtő értelmiség kontraszelekciójára vonatkozott. Arra, hogy vajon kik adták a nyelvújítás - az ő értelmezésében: idegen minta kritikátlan és erőszakos alkalmazása a magyar kultúrára - óta a magyar irodalmi és - ezen keresztül a - szellemi élet nyelvi, kulturális és erkölcsi mintáit. Azok, akik igazi értékeket alkottak, és közük volt az őket körülvevő világhoz (hiszen bele voltak ágyazódva egy-egy közösség hagyomány- és értékvilágába, tevékenységük és teljesítményük mintegy abból nőtt ki), vagy pedig azok, akik nem értékeket, hanem szellemi árukat állítottak elő, nem kötődtek semmiféle közösséghez, és sikerük a silány, jellegtelen, felszínes szórakoztatást tette általánossá és kizárólagossá. Minthogy ők, a hígmagyarok váltak a mintaadókká, a mélymagyarok pedig sorra-rendre peremre szorultak, elszigetelődtek és kihaltak, a hígság teremtette űrbe beköltözhettek a jöttmagyarok. Azok, akik ha akarták volna, sem lettek volna képesek pótolni a nemzeti hagyomány értékvilágába ágyazottság hiányát. Ők csak éltek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az ő megérkezésük előtt a szellemi elitben már lezajlott fordított kiválasztás következményei voltak. A szellemi kontraszelekció pedig általánossá vált és áttevődött a politikai életbe is. Az, hogy az értékes kiszorul, a silány győz, a betelepült pedig feléli a lehetőségeket. Az irodalmi, a szellemi és az erkölcsi élet mintaadói ugyanis rossz mintákat adtak, s azok hosszabb távon a közösségi élet egészét itatták át és rontották meg. A feladat pedig a kontraszelekció leállítása, az értékes minták általánossá tétele, a közösségi értékelés regenerálása volt és maradt. Németh László Szekfű logikáját követte ugyan, de kérdésfeltevése más volt. Ő ugyanis nem arra kereste a választ, hogy mi okozta Trianont, a történelmi Magyarország felosztását, hanem arra, hogy mi eredményezte a - feltételezett - zsidó és sváb térhódítást a magyar szellemi és a politikai életben.
(in: A magyar politikai skizofrénia feloldási kísérletei - Ötven éve halt meg Szekfű Gyula )

Ezt rád hátékázzuk!

Fiatal (bár már harmincon túli :)) kolléga nem értette a fenti mondatot.


*-z: Az elvesztett, megrongált katonai felszerelés megfizetésére kötelez úgy, hogy a tartozásról jegyzőkönyvet vesz föl


*: Hiánytérítési kötelezettség
(honvédségi tartozás, melyet a leszerelés után köteles fizetni a katona, ha nem tud elszámolni a neki átadott felszereléssel, illetve az erről felvett jegyzőkönyv)


Katonai szlengszótár -r

Kiss Ottó: Hátéká

Füles, Öreg Szürke Csacsi a folyóparton állt, és nézte magát a víztükörben.

- ~ - mondta. - Ez a helyes kifejezés. ~ , ez az én bajom.

Megfordult, és lassan leballagott vagy húsz lépést, betottyant a vízbe, átsétált a folyón, s a túlsó parton lassan visszaballagott. Akkor megint megnézte magát a vízben.

- Mindjárt gondoltam - jegyezte meg. - Ez a profilom se jobb. De ki törődik vele? Senki. ~. Mondom.

(in: A. Milne: Micimackó. Fordította: Karinthy Frigyes)


~: Ennél frappánsabb definíciót a nagyképűségre magam nem tudok...:D

~: (ortodox zsidó) pajesz

tetűhintás (gúnyos, pejoratív):  'zsidó, biboldó'

(nem is annyira) kódolt zsidózás

hasonlók: kaftános, kajmán, kampósorrú, taknyos stb.



Mivel a tetűhintások már 56 embertől megijednek, lássuk, mit vált ki belőlük sokezer!

1.,

~: megbízhatatlan, szélhámos
(a jiddis 'hamis, gyanús' szóból)

~ alak

~el, ~eskedik: szélhámoskodik, lóg, lazsál


~, ~el, ~eskedik (bocs, Galad:)



2.,

~ (eng): láncszem, kapcsolat, hivatkozás

~: Zsadon Béla


(p.s.: arzenál)

http://hannibal.blog.hu/2007/07/28/sormagyar

Mostanában megint sokat ~tak egyesek (pl. én is: Mai Macsó Megmondós)

De honnan is jön a szó?

A nyelvész szerint:

A buzi szó a magyarban nem régen él, de egyébként ezeréves múltra tekint vissza, mint gyanús, titkos, bûnösnek tekintett embercsoportok címkéje. A magyar buzi az 1900 körüli években csípôdött le a buzeráns alakból a pesti szlengben (vagy ahogy akkor mondták: argóban), ekkor lett a cigarettából cigi, a mozgóképszínházból mozi, a buzeránsból buzi. Az alapszó, a buzeráns a németbôl került ide a múlt század végén (magyar szövegben elôször 1896-ban írták le). A német alak Buserant, a magyarban a szóvégi -áns a latinoskodó hagyomány eredménye, mint pl. német elegant -- magyar elegáns. A német szó a velencei olaszból származik, az ottani buzerar (ejtsd budzerár) igébôl, melynek jelentése "szodómiát ûzni, azaz férfivel análisan közösülni". Ennek alapja pedig a régi olasz bugero (ejtsd budzsero), azaz "szodomita". Furcsállhatnánk, hogy erre az olaszok külön szót tartottak fenn, ám tudjuk, hogy a szó korábbi jelentése "eretnek" volt, még korábbi jelentése pedig --- tesék megkapaszkodni --- "bolgár".(in: Nádasdy Ádám: Az örömtelen eretnekek )




A szleng  pedig hamar rákapott az új szóra - ezzel is bizonyítva nyelvalkotó erejét:) - és számtalan variációt hozott létre:

(...) buzi a buzeráns alakból rövidüléssel jött létre. Ebbe a
családba tartoznak a következő, szlengben gyakran használatos végződésekkel ellátott kifejezések: buzi, buzeráns, buzerák, buzzancs, buzzantyú, burnyák, buznyák, buzernyák, illetve az összetétellel létrehozott buzivirág. Érdekes adalék, hogy nem csupán a buz- illetve búz- kezdetű szavak jelentéskörére van hatással a buzi-val való hasonlóság (például búzavirág), hanem a bu- és bú- kezdetűek is az érintett szavak közé tar-
toznak (pl.: bútor). Ezt a szócsaládot a megkérdezettek mindennapi beszédben használatos, illetve pejoratív, sértő jellegűnk találták. Ez utóbbi jegynek tudható be, hogy a homoszexuális öndefinícióban nem játszik szerepet. A megkérdezettek közül néhányan azt is jelezték, hogy a buzi mint heteroszexuális öndefiníció is működhet abban az esetben, ha például a következő mondatban fordul elő: „De buzi vagyok!” Természetesen ebben a kontextusban a szó már elvesztette a szexuális orientációra utaló jellegét, és csupán a pejoratív jegyet tartva meg a „De hülye vagyok!” mondattal lehet egyenértékű. Ebből kiindulva a buzi hasonló utat járt be, mint a Kemény Gábor (1999) által említett köcsög ’<börtönben, gyakran kényszernek engedve> a nő szerepét játszó férfi’, ebből ’homoszexuális férfi’, majd ’hitvány, nyomorult alak’ (ez utóbbi jelentésben a metafora szexuális eredete, illetőleg értelme már elhomályosult)”
 Ezen jelentésváltozás révén mind a buzi, mind pedig a köcsög ma már elsősorban (szexuális jelentés nélküli) szitokszó.
(...)
(in: Miklós Eszter Gerda: A homoszexualitás nyelvi kifejeződése)

~ sűrű bableves-féle, (talán ebből ered a mai Jókai-bableves)

Az (igazán autentikus:) szerző az alcsúti szüreti mulatságról írja:

Azután lesz „cakumpakk” (ebben van paszuly, burgonya, rizs, káposzta, közbevegyített bőrös pecsenyedarabokkal, feleresztve rántáslével, paprika a tetejébe)...

Nem keverendő a >cakompakk< 'mindenestől' német katonai kifejezésből meghonosodott cakkpakk szóval (bár a közös eredet nyilvánvaló)


A Jókai-féle bableves nevének eredetét véglegesen nem sikerült felkutatnom, de egy respektálható álláspontot találtam a cakumpakkról (Kisszótár régi vendéglátós kifejezésekbõl )

~: szomjúságtól lankad, <növény> szárazságtól, hőségtől sorvad



kötelező körök (Tótfalusiból): hangutánzó szó, a tikácsol tövének származéka kezdő -d képzővel, (állítólag) a szomjúságtól fuldokló hangjait imitálja


~ vándor helyett nem ihatsz (de a forrást azért megmutathatod)


Az ugye mindenkinek megvan, hogy ~ szöcslenyájak legelésznek rajta

(Hogy miért ez a magyar irodalom egyik leghíresebb verssora...?
Ennek megfejtése közelebb vinne a magyar néplélek megértéséhez ...vagy  a magyartanár lelkének megértéséhez?:))

~ kb.: nosztalgia - trendiül mondva
a retrospektív 'visszatekintő, összefoglaló jellegű' rövidülésével kialakult kifejezés:  régenvolt divat újbóli felmerülése, újbóli trendivé válása

napjaink tipikus ~ márkája pl.  tiszacipő

de lehet ~ egy feeling is, amit egy ruha, enteriőr, zene stb áraszt

a ~hullám meglovaglása látszólag cool, rulez, valójában nagy suxx az egész

a ~ hatékonysága az 'újszülöttnek minden vicc új' népi bölcsességben rejlik - ezért ha az aktuális retro trend nemgyerebe, akkor kezdhetjük magunkat öregnek érezni

~ (kemencés lángos, langalló, langali, bodag, bukti, vakarék) az otthoni kenyérsütés mellékterméke volt egykoron - mikor még történt otthoni kenyérsütés.

(a mai ún. kenyérsütőgép nem játssz: ott nincs maradék vakarék, sem forró sütő stb)



(...)
Amikor a tüz már égött, az asszony kiszakitotta a tésztát. Neköm vót öt karikós szakasztóm, mög egy hosszikás, annak mondtuk „vekni”. Abba teritöttük a szakasztóruhát, möglisztöztük, a könyértésztát hat részre elosztval beletöttük a szakasztókba és betakartuk. Akkor a szakasztóba k‘t még egy órát. Amikor az asszon ‘kezdte kiszakittani a könyeret, a pompost szakitotta ki elõször. A pompost õtötte be utójjára és azt vötte ki elõször.
A kis pompos vót az ‘sõ, amit mögszegtek. Vót fé kilós? Mint egy nagyobb zsömle. Zselicbe pompos nékün nem sütött az asszon, azt mondták az a „Krisztus könyere”.
(...)
A kenyér két órán keresztül maradt a kemencében. Elsõnek a  pompost szedték ki, azt is fogyasztották el elsõnek, majd azt a kenyeret, amelyre öltés elõtt a keresztet rajzolták.
(...)
A nagyböjtbeni elsõ kenyérsütés alkalmával a hagyományokhoz ragaszkodóbb cselédasszonyok a pompos tésztájába annyi fokhagymagerezdet tûzdeltek, ahány tagja volt a családnak. Amikor kisült, abból mindenki evett, hogy ne fájjon a torka. A néphit szerint a pompos azért Krisztus könyere, mert amikor a földön járt, az asszonyok még ilyen kis könyeret sütöttek.
(...)


in: Honismeret 2005/05 A kenyér és a kenyérsütés a somogyi uradalmi cselédek körében

 A töki pomposról lsd. még: Utolsó poszt a töki pomposról