Mostanában megint sokat ~tak egyesek (pl. én is: Mai Macsó Megmondós)
De honnan is jön a szó?
A nyelvész szerint:
A buzi szó a magyarban nem régen él, de egyébként ezeréves múltra tekint vissza, mint gyanús, titkos, bûnösnek tekintett embercsoportok címkéje. A magyar buzi az 1900 körüli években csípôdött le a buzeráns alakból a pesti szlengben (vagy ahogy akkor mondták: argóban), ekkor lett a cigarettából cigi, a mozgóképszínházból mozi, a buzeránsból buzi. Az alapszó, a buzeráns a németbôl került ide a múlt század végén (magyar szövegben elôször 1896-ban írták le). A német alak Buserant, a magyarban a szóvégi -áns a latinoskodó hagyomány eredménye, mint pl. német elegant -- magyar elegáns. A német szó a velencei olaszból származik, az ottani buzerar (ejtsd budzerár) igébôl, melynek jelentése "szodómiát ûzni, azaz férfivel análisan közösülni". Ennek alapja pedig a régi olasz bugero (ejtsd budzsero), azaz "szodomita". Furcsállhatnánk, hogy erre az olaszok külön szót tartottak fenn, ám tudjuk, hogy a szó korábbi jelentése "eretnek" volt, még korábbi jelentése pedig --- tesék megkapaszkodni --- "bolgár".
(in: Nádasdy Ádám: Az örömtelen eretnekek )A szleng pedig hamar rákapott az új szóra - ezzel is bizonyítva nyelvalkotó erejét:) - és számtalan variációt hozott létre:
(...) buzi a buzeráns alakból rövidüléssel jött létre. Ebbe a
családba tartoznak a következő, szlengben gyakran használatos végződésekkel ellátott kifejezések: buzi, buzeráns, buzerák, buzzancs, buzzantyú, burnyák, buznyák, buzernyák, illetve az összetétellel létrehozott buzivirág. Érdekes adalék, hogy nem csupán a buz- illetve búz- kezdetű szavak jelentéskörére van hatással a buzi-val való hasonlóság (például búzavirág), hanem a bu- és bú- kezdetűek is az érintett szavak közé tar-
toznak (pl.: bútor). Ezt a szócsaládot a megkérdezettek mindennapi beszédben használatos, illetve pejoratív, sértő jellegűnk találták. Ez utóbbi jegynek tudható be, hogy a homoszexuális öndefinícióban nem játszik szerepet. A megkérdezettek közül néhányan azt is jelezték, hogy a buzi mint heteroszexuális öndefiníció is működhet abban az esetben, ha például a következő mondatban fordul elő: „De buzi vagyok!” Természetesen ebben a kontextusban a szó már elvesztette a szexuális orientációra utaló jellegét, és csupán a pejoratív jegyet tartva meg a „De hülye vagyok!” mondattal lehet egyenértékű. Ebből kiindulva a buzi hasonló utat járt be, mint a Kemény Gábor (1999) által említett köcsög ’<börtönben, gyakran kényszernek engedve> a nő szerepét játszó férfi’, ebből ’homoszexuális férfi’, majd ’hitvány, nyomorult alak’ (ez utóbbi jelentésben a metafora szexuális eredete, illetőleg értelme már elhomályosult)”
Ezen jelentésváltozás révén mind a buzi, mind pedig a köcsög ma már elsősorban (szexuális jelentés nélküli) szitokszó.
(...)
(in: Miklós Eszter Gerda: A homoszexualitás nyelvi kifejeződése)